Az elmúlt évben nem győztük nyomon követni az általában jelentős sajtóvisszhangot kiváltó, a GVH által versenyjogi jogsértésekért kiszabott versenyfelügyeleti óriásbírságok folyamát. Nem véletlen, ugyanis 2013 óta nem került sor olyan jelentős összegű bírság kiszabására egy naptári év során, mint az előző évben.

Idézzük fel, hogy melyek voltak azok a magatartások, amelyek elkövetése miatt a legmagasabb összegű bírságok jártak 2020-ban.

No.1: 2,5 Mrd forint

Ingyenes lemondás, vagy mégsem?

A legmagasabb bírságot a holland székhelyű online szállásfoglaló portál üzemeltetője kapta. A vállalkozás megtévesztően hirdette egyes szálláshelyeit ingyenes lemondási lehetőséggel, a fogyasztók ugyanis az ingyenes lemondás lehetőségét sok esetben csak időben korlátozottan vehették igénybe, illetve magasabb árat fizettek a szállásért, azaz az ingyenesség árát a vállalkozás valójában beépítette az érintett szállás díjába.

Ezen túlmenően a vállalkozás agresszív értékesítési gyakorlatot is folytatott azáltal, hogy pszichés nyomás gyakorlásával (a szállás lefoglalására sürgető és FOMO hatást előidéző állításokkal) igyekezett rábírni a fogyasztókat a minél hamarabb történő foglalásra. A vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el továbbá a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) kiemelt fizetési eszközként való feltüntetésekor. A fogyasztók ugyanis nem valamennyi, a SZÉP Kártyát elfogadó szálláshely esetében észlelhették azonos módon és helyen e fizetési mód elérhetőségét, ami szintén alkalmas volt arra, hogy torzítsa döntésüket.

No.2: 1,6 Mrd forint

Megtévesztő szerződési feltételek – semmi sem az, aminek elsőre látszik

A második legmagasabb összegű bírságot két hazai társkereső weboldalt is működtető, luxemburgi székhelyű vállalkozásra szabta ki a GVH, tekintve, hogy az számos jogsértést megvalósított:

• ingyenesen hirdette a társkereső szolgáltatást, holott a szolgáltatáshoz díjmentesen korlátozott mértékben lehetett hozzáférni, a célnak megfelelő használat csak díjfizetés ellenében volt lehetséges,
• megtévesztő módon tájékoztatta a fogyasztókat a szolgáltatás időtartamáról, valamint az igénybevétel alatt fizetendő díjról, tekintve, hogy a prémium előfizetés automatikus meghosszabbodására, valamint a meghosszabbított időtartam alatt fizetendő díjra vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók a megjelenítés módjából adódóan nem észlelték,
• megtévesztő módon tájékoztatta a fogyasztókat a szolgáltatását igénybe vevők számáról,
• az információk közzététele és a szolgáltatás tartalmának kialakítása és annak nyújtása, valamint a weboldalak működtetése során megsértette a szakmai gondosság követelményét is.

No.3: 1 Mrd forint

A csábítás tilalma – Nem etikus etikai szabályzatok

A harmadik legmagasabb összegű bírságot a GVH az előzőkkel ellentétben nem fogyasztóvédelmi, hanem antitröszt típusú ügyben szabta ki. A személyzeti tanácsadással foglalkozó vállalkozások országos szövetségével szemben azért került sor bírság kiszabására, mivel annak etikai szabályzata 7 éven keresztül több olyan rendelkezést (pl. a munkaerő-kölcsönzés és közvetítés minimális díja, a társulás tagjainak egymás munkavállalóira vonatkozó átcsábítási tilalma) is tartalmazott, amelyek a tagvállalkozások közötti verseny korlátozását célozták. Az árrögzítés ugyanis a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, mivel jelentős társadalmi többletterhet eredményez, míg az átcsábítási tilalom a szektor felosztására irányult, és megakadályozta a munkavállalók szabad piaci mozgását. Az etikai szabályzat azon rendelkezései is a piac felosztását célozták, amelyek megtiltották a tagvállalkozások számára a kiközvetített munkavállalók újraközvetítését.

No.4: 862 M forint

Rendkívüli kedvezmények rendkívül kevés terméket érintve

Az eljárásban, amiben a negyedik legmagasabb összegű bírság született, a GVH azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont e-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítottak-e meg, amikor „akár 80%-os” kedvezményeket ígértek „Black Friday” reklámkampányaikban, holott a kimagasló mértékű kedvezmény csupán a kedvezménnyel érintett termékek elenyésző részét és atipikus körét érintette. A GVH megállapította, hogy a 80%-os vagy azt meghaladó árkedvezmény 10-20 termék vonatkozásában volt csak elérhető a 80.000 termékből, ami jelentősen elmaradt az „akár” állítások alkalmazhatósága kapcsán a GVH gyakorlatában kikristályosodott, a termékkínálat 10%-os küszöbértéktől.

No.5: 800 M forint

Kutatók és a szomszéd ajánlásával

A listánk utolsó pontjában említett magatartás mind a vállalkozás weboldalán, mind pedig a nyomtatott sajtóban megvalósult. A GVH azért bírságolt, mivel a vállalkozás

• termékeit, illetve azok hatásosságát nem létező tudósok, kutatók, fogyasztók ajánlásával, illetve nem létező tanúsítványok megjelenítésével népszerűsítette,
• kizárólag „kedvezményes” (azaz a reklámokban kedvezményesnek megjelenített) áron értékesítette a termékeit, így a kommunikált kedvezmény mértéke, illetve a megjelölt eredeti ár nem tekinthető valósnak,
• elhallgatta a fogyasztók elől a népszerűsített termékek nevét, termékkategóriáját, gyártóját, illetve forgalmazóját, ezek elérhetőségét,
• egyes reklámjai kapcsán nem vagy nem észlelhetően került megjelenítésre, hogy fizetett tartalom, vagyis hirdetés.